Miért eszünk? Sokak számára egyértelmű a válasz: mert éhen halnánk, a táplálkozás tehát fajfenntartási ösztön - és ez részben valóban így is van. Makara Mihály belgyógyász főorvos szerint ugyanakkor az evés valódi oka már sokszor inkább az örömszerzés, a bánatenyhítés, a jutalmazás. Ha pedig a valós, ősi indokot keressük, akkor a válasz erre is nagyon egyszerű: a fajfenntartáshoz és a génjeink örökítéséhez viszont élelemre volt szükség.
Enni tehát genetikailag szükséges és jó. Kérdés azonban, mit és mennyit. A szakember úgy véli, a gond az, hogy az évezredek során környezetünk alapvetően megváltozott.
Vegyük például azt a gyakorlati példát, hogy most a hűtőbe járunk vadászni és nem a dzsungelbe - és „elejteni” egy mirelit duplasajtos pizzát nem kerül akkora erőbefektetésbe, mint becserkészni, lelőni és hazacipelni egy mamutot. Ma ráadásul tömérdek mennyiségű étel áll rendelkezésre, mely nemcsak rossz minőségű, de kalóriatartalma is magas.
A Makara Mihály úgy fogalmaz: „a hízás az energia-egyensúly kérdése” - ami azt jelenti, hogy ha többet eszünk, mint amit elégetünk, hízunk, ha pedig kevesebbet, akkor fogyunk. Az éhezés során a szervezet energiafelhasználása lelassul, az első adag étel elfogyasztása után pedig felgyorsul és túlkompenzál, ez a jól ismert jojóeffektus. A drasztikus és esztelen koplalás tehát önámítás, hiszen ennek következtében a szervezet anyagcseréje is felborul, ráadásul az egyoldalú táplálkozás hiánybetegségeket idézhet elő. Így hát a megoldás nem a koplalás, vagy a naponta egyszeri extramennyiségű tápanyag bevitele azzal a felkiáltással, hogy „fogyókúrázom, ma is csak egyszer ettem”, hanem a naponta többszöri kisebb mennyiségű egészséges étel, főleg sok-sok gyümölcs és zöldség elfogyasztása.
A másik fontos kérdés az evés mellett a folyadékbevitel. A szervezetnek nem a cukros, energiadús italokra van szüksége, hanem a tiszta vízre. Sok embernek fogalma sincs róla, hogy ezekkel a színezett, műitalokkal temérdek mértékű energiát vesz magához naponta. Ha valaki hosszú távon és egészségesen szeretne néhány vagy esetleg több kilótól megszabadulni, annak érdemes egy dietetikus szakember tanácsát kikérni, aki személyre szabott diétát készít - ajánlja a belgyógyász főorvos. Sokszor azonban néhány egyszerű szabály betartása is sokat segíthet: például válasszunk kisebb tányért, mert azon többnek tűnik a kevesebb is, és az máris egy jóval szűkebb adagot jelent az addig megszokottnál.
Érdemes néha a főétkezést kihagyni és pótolni gyümölccsel vagy zöldséggel, és persze nem töltött káposztát vacsorázni este tízkor. A másik önámítás, amikor az ember azt hiszi, hogy a fogyókúra után mindent ugyanúgy csinálhat, mint azelőtt. A szokás az ember segítője, de ellensége is lehet, az alapvető életmódváltás során az egészséges szokásoknak be kell épülniük az életbe - vagy ismét jönnek vissza a keservesen leadott kilók. Az első lépés tehát a felismerés, a második az elhatározás, utána célszerű egy szakkönyv, dietetikus, háziorvos segítségével összeállítani az új életritmust. Az új életmód szabályainak betartása mellett nem szabad elfeledkezni a folyadékbevitelről és a sportolásról sem. A cél nemcsak a hosszú, hanem az egészséges és teljes élet.
