A Lágymányosiak Egyesülete nemrég előadást tartott az Újbudai Pedagógiai Intézetben, melyen dr. Tokodi György főorvos a szív- és érrendszeri betegségekről beszélt. A becslések szerint évente kb. 17 millióan halnak meg a világon szív- és érrendszeri megbetegedések következtében, ebbe betegségekben minden második másodpercben belehal valaki.
A szív- és érrendszeri betegségeket alapvetően három nagy csoportra lehet osztani: az agy, szív és környező ereinek betegségeire, és az úgynevezett perifériás vagyis alsó végtagi megbetegedésekre.
A szívinfarktusok legelső tünete 30 százalékban a hirtelen halál - ezt a mentősök tudják igazán, hiszen az utcán hirtelen összeeső betegeknél az újjáélesztésen kívül gyakorlatilag mással nem tudnak próbálkozni az orvosok.
A problémákat természetesen megelőzheti számtalan egyéb tünet is, például a fáradékonyság, a terhelhetőség csökkenése, adott esetben egy elhanyagolt magas vérnyomás. Tehát a tünetek meglehetősen sokrétűek. A perifériás érbetegség, vagyis az alsóvégtagi érszűkület járás közben fellépő vádli környéki fájdalommal jár, ami megállásra kényszeríti a beteget. Ezért is hívják a kirakatnézők betegségének, hiszen ilyenkor az ember szinte meg sem tud mozdulni. Ebben a betegségben is a dohányzás játssza a legnagyobb szerepet, ami Magyarországon sajnos még mindig igen elterjed.
A közös kiváltó okot az érelmeszesedésben lehet keresni, amely meglehetősen hosszú idő alatt alakul ki, de ha idejében próbálunk védekezni, akkor nagyobb eséllyel tudjuk felvenni vele a versenyt. Nem véletlen, hogy Amerikában kis dózisú aszpirin szedésével már 25 éves korban elkezdik a prevenciót.
Ebben a megoldásban itthon nem igazán hittek a szakemberek, pedig az eredmények a tengeren túli kutatókat igazolták. Magyarország súlyosan le van maradva ezen a téren, az elsődleges prevenciót nem kellőképpen támogatja a társadalombiztosítás sem, viszont az egyén sokat tehet annak érdelében, hogy megelőzze a betegséget - véli a főorvos.
Az egészségügy 15 százalékban felelős a beteg egészségi állapotáért, viszont az egyén tehet a legtöbbet azért, hogy az életmódja és ezáltal életminősége később is megfelelő legyen. Ismerjük az egészséges életmód áldásos hatásait: a páciens ne dohányozzon, mozogjon naponta, fizikailag maradjon aktív, ügyeljen az elhízásra, és legyen tisztába az öröklött veszélyeztető tényezőkkel - ezek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy megelőzzük a bajt.
Rudolf Virchow német kórboncnok azt mondta, az ember olyan idős, amilyen öreg az érrendszere. Tudnunk kell, hogy a verőerek öregedése igen korán elkezdődik. Gyermekek, tizenévesek koszorúereit régen nem vizsgálták, ezért ki sem derülhetett, hogy már igen ifjú korban megjelennek az érelmeszesedés első jelei.
Az orvostudomány ma már nagyon hatékony eszközökkel rendelkezik a terápia, a megelőzés terén - hangsúlyozta Tokodi György, a gyógyszerek nem csak a megelőzésre, hanem a kifejlett betegség kezelésére is alkalmasak. A kezelés tehát sosem késő, természetesen ez nem menti fel az egyént az egészséges életmód szabályai alól.
Jó hír, hogy korszerű gyógyszerezéssel ma már gyakorlatilag mindenki vérnyomását optimális, vagy közel optimális szintre be lehet állítani. A szakemberek szerint a helyes életmód mellett ugyanolyan fontos a rendszeres orvosi vizsgálat is. 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente ajánlatos megméretnünk a koleszterinszintünket és időközönként nem árt ellenőriztetni a vérnyomásunkat. Így még időben, a tünetek megjelenése előtt felismerhető és kezelhető a betegség.
Huszák Nina - ÚJBUDA TV (2008. 03. 27.)
