Dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáter évek óta nagy figyelmet szentel ennek a tünetegyüttesnek. Mint mondja, leginkább az iskolába kerüléskor válnak szembeötlővé a szimptómák, hiszen ilyenkor érzékelhető először a figyelemhiány. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az ADHD-ról nem sokat hallanak, ezért magát a kórképet sem ismerik fel a szülők. – Nagyon sokakat érint ez ma Magyarországon, közvetlenül mintegy félmillió embert, míg közvetetten, azaz családtagjaikon keresztül négyszer ennyit. Ugyanis nemcsak azok szenvednek a tünetektől, akiknek ADHD-ja van, hanem azok is, akik mellettük élnek - mondja a pszichiáter.
Négyből három esetben a szülők tévesen azt gondolják, gyermekük csupán az átlagnál szétszórtabb, így nem kérnek segítséget. Pedig megfelelő, időben kezdett kezelés nélkül az ADHD-s gyermek és családja egész életére kihathat ez az állapot, nagyobb valószínűséggel fog küzdeni családi és iskolai, felnőttként munkahelyi, párkapcsolati, érzelmi és magatartási problémákkal.
- Az ADHD-nak három alfaja létezik. Vannak olyan gyerekek, akik hirtelenek, indulatosak, impulzívak, állandóan pörögnek. Ők azok, akikre azt mondjuk, hogy hiperaktívak. Vannak olyanok, akik szétszórtak, szervezetlenek, merengőek, lassúak, ők a figyelemzavarosak. És nemegyszer előfordul, hogy ez a két tünetegyüttes egyszerre jelenik meg egy gyerekben. Őket nevezzük kevert típusúaknak.
A diagnózis felállításának több fontos lépése van. Az egyik legalapvetőbb az adatok gyűjtése, ebben a szülőnek van nagy szerepe, de lényeges a pedagógus jellemzése is. Ezután a gyermek megfigyelése következik különböző helyzetekben, amelyet gyógypedagógiai felmérés egészít ki. Ez segít minket a teljes diagnózis felállításában. Az ADHD-s gyerekek és felnőttek dopaminszintje jóval alacsonyabb a normálisnál, vagy nagyon ingadozó, amelyet szinte csak gyógyszeres kezeléssel lehet szabályozni - folytatja az orvos.
Mint az ismeretes a dopamin számos feladatot lát el az emberi szervezetben, az egyik legjelentősebb ezek közül az agyi információtovábbítás. A vegyület részt vesz a jelátviteli folyamatokban is, például tanulás során, akaratlagos mozgáskor és koncentráláskor. A dopamin legismertebb funkciója azonban a jutalom, illetve a pozitív megerősítések során érhető tetten: az agy egyes területein ez a vegyület szabadul fel étkezés hatására, szex közben vagy kábítószer-használat során. Bár a dopamint az eddigi kutatások nem azonosították egyértelműen az öröm vagy az eufória érzetével, szerepe mégis fontos a pozitív cselekedetek megerősítésében.
Az alacsony vagy ingadozó dopaminszint ezeket az érzéseket nagyban befolyásolja, és ez a kicsi egész életére kihat. A meg nem értettség, a meg nem felelés érzése, az állandóan érkező negatív visszajelzések alacsony önértékeléshez vezetnek, mindez kezeletlenül nagy veszélyt jelent az ADHD-s gyermek számára: a későbbiekben fiatalkori depressziót, droghasználatot és más függőséget válthat ki, nemegyszer agresszivitáshoz vagy öngyilkossági hajlamhoz is vezethet.
Egy felmérés szerint a börtönlakók 60 százaléka ADHD-ban szenved. Ezért lényeges, hogy a szülők mindenképpen szakemberhez forduljanak, ha a gyanú legkisebb jele is felmerül. Főleg, mert a tévhit ellenére ez a tünetegyüttes az esetek jelentős részében nem nőhető ki, legfeljebb bizonyos fokig ellensúlyozható különböző módszerekkel - erre azonban viselkedésterápiával és szakszerű segítséggel lehet felkészíteni a kicsiket.