Dr. Balogh Katalin a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa elmondta, az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megemelkedett az allergiás betegek száma. A magyar lakosság ötöde szenved ettől az allergiás nátha tüneteitől. A lakosság harmada szenved valamilyen allergiás betegségben. Az első tünetek bármely életkorban megjelenhetnek. Leggyakrabban gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődnek, de bármely életszakaszban (akár 60-70 éves korban is) felléphetnek.
Az allergia a szervezet védekező rendszerének, az immunrendszernek mélyreható regulációs zavara, tulajdonképpen egy betegséget okozó túlérzékenység az allergiát előidéző anyaggal (allergénnel) való találkozáskor.
Ma az immunterápia az egyetlen, a gyakorlatban szélesebb körben alkalmazott módszer, amely alkalmas arra, hogy az allergiás betegség "természetes lefolyását" megváltoztassa, lefékezze.
A természetes lefolyás jelenti az egyre több allergénre kiterjedő érzékenységet, az allergiás náthához csatlakozó asztmát, a tünetek súlyosbodását, a szezonalitás esetleges átváltását folyamatos tünetességre.
Egyes közelmúltban lezárult vizsgálatok mindegyik tényezővel szemben kimutatták az immunterápia előnyös hatását, amelyhez még az allergia tüneti gyógyszerei iránti igény csökkenése is társulhat.
A specifikus immunterápia/vakcináció célja, hogy az allergiás beteg szervezete lépésről lépésre hozzászokjon az allergiát kiváltó anyaghoz. Az immunterápia azért jelentős az allergia kezelésében, mert csupán ez képes a tüneteken kívül az allergia okára is hatni.
Ahhoz, hogy az immunterápia hatása tartós legyen, bizonyos feltételeknek teljesülnie kell:
- Legalább két éve fennálló, igazolt betegség.
- Két korábbi év gyógyszeres kezelése, amely az allergiás beteg megítélése szerint nem volt elég eredményes a tünetek szüneteltetésére, a jó életminőség biztosítására
- 5 évesnél idősebb életkor
A beteg állapotában észrevehető javulás elérése akár hónapokba is telhet. A kúrát általában minimum három éven át célszerű folytatni, azonban ettől eltérő, hosszabb, maximum öt éves időtartam is javasolható.
Magyarországon ma elsősorban a következő allergénekkel szemben alkalmaznak immunterápiát:
- parlagfű és/vagy fekete üröm
- fűkeverék, gyomok
- gabonafélék pollenje
- háziporatka
- rovarméreg (méh, darázs)
- fák és cserjék pollenje
- állati szőrök (kutya, macska, stb.)
Az immunterápia egyszerre több tünetprovokáló allergén, vagy allergéncsoport esetén is alkalmazhazó, ez esetben a kezelés a leginkább zavaró, a legerősebb tüneteket okozó, vagy hosszú ideig pollináló allergénre irányul.
Az immunterápiás készítmények rendelkezésre állnak szájon át szedhető cseppek (sublingualis immunterápia) és injekciós formában is.
Sublingualis immunterápia
A sublingualis immunterápia alkalmazása egyszerű. Az előírásnak megfelelő számú cseppet az üvegcséből a nyelv alá kell csepegtetni és ott kell tartani két percig, majd kiköpni vagy lenyelni. Kezdetben a cseppeket naponta kell szedni, 4 hét elteltével pedig hetente háromszor.
Az allergiás beteg azt az anyagot kapja tisztított formában, amire érzékeny. A bevett allergén adagját az útmutató szerint lassan, fokozatosan naponta emelni kell (kezdő kezelés) mindaddig, amíg eléri a beteg a szervezete számára megfelelő mennyiséget. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja ezt panaszok nélkül elviselni. Pontos alkalmazás esetén a sublingualis immunterápiás készítmény jól tolerálható.
Injekciós immunterápia
Az injekciós kúrát általában legalább három éven át kell folytatni. Az allergiás beteg kezdetben az injekciókat 1-2 hetes időközönként kapja, később pedig 1-2 havonta.
Azt az anyagot juttatják be a szervezetbe tisztított formában, amire a beteg érzékeny. A beadott allergén adagját lassan, fokozatosan kell emelni (kezdő kezelés) mindaddig, amíg elérik a szervezet számára megfelelő mennyiséget. Utána ezzel az adaggal folytatják a terápiát (fenntartó kezelés) 1-2 havonta ismételt injekcióval, kb. 3 éven át.
Ezalatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja ezt panaszok nélkül elviselni. Injekciós kezelés esetén előfordulhatnak súlyos mellékhatások, ezt a kezelési formát csak intenzív osztályos háttérrel rendelkező fekvőbeteg intézményben tanácsos alkalmazni. Rovarméreg allergia (méh, darázs) kezelése csak injekciós módszerrel lehetséges.
Az egész évben fennálló panaszok esetében a kezelés bármely évszakban kezdhető és egész évben tart. A szezonális panaszok esetében 4 hónap preszezonális (szezon előtti) és 2 hónap koszezonális (szezon alatti) kezelést ajánlanak. Természetesen ahol a szezon rövidebb 2 hónapnál, mint például nyírfa pollenallergia esetében, annyival előbb kell kezdeni. Nyírfa allergia esetén az immunterápia októberben, a parlagfű allergia kezelése decemberben kezdődik. Parlagfű esetében alkalmazhatunk szezon utáni kezdettel kezelést az első évben, amely egy hosszabb kezelés, mert folyamatosan átmegy az elő szezonális kezelésbe.
A készítményeket allergológus, tüdőgyógyász, gyermekgyógyász, fül-orr-gégész, bőrgyógyász szakorvos írhatja fel az Ön számára. A kezelés eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy az allergiás tüneteket már most, az allergén növények virágzásának időpontjában megfigyeljük, hogy a szakorvossal egyeztetve ősszel, a tünetek elmúltával megkezdhessük az immunterápiás kezelést.
Budai Allergiaközpont (2008. 08. 04.)