Szerettem volna megszólaltatni olyan édesanyákat is, akik otthon szülték gyermeküket. Kíváncsi lettem volna a miértekre és a hogyanokra. Nem sikerült!
Amikor elmondtam, hogy egy cikksorozathoz gyűjtök anyagot, megfagyott a légkör körülöttem. Megtehettem volna, hogy csak simán érdeklődöm. Nem tartottam ezt tisztességesnek! A munkámat segítő dúlák, szülésznők segítsége ellenére - névtelenséget ígérve - sem vállalta senki a beszélgetést. Ahogy a szemükbe néztem, láttam, hogy félnek!
Az interneten számos blog és fórum foglalkozik a témával. 'Élménybeszámoló' is akad bőven. A nicknév bizonyos rejtettséget biztosít számukra. Talán pár év múlva!
Az általam megkérdezett közel száz áldott állapotban lévő asszony közül egyet sem találtam, aki gyermekét otthon, intézeten kívül szeretné megszülni. A legenyhébb véleményük erről az volt, hogy '. . .bolondok'. Amikor az ambuláns szülés lehetőségét említettem, azt már sokan elfogadták. Érdekelné őket - ezt már sokkal szimpatikusabb, elfogadható lehetőségként értékelték.
Tudom, van igény az otthonszülésre, mert különben nem született volna meg a rendelet. A pár héttel ezelőtt megtartott 'Születés hetén' ez is téma volt.
Valami tehát elindult! Igaz, nem mindenki számára elérhető. A TB nem támogatja. Annak, aki otthon szeretne szülni, mélyen a zsebébe kell nyúlni. A több százezer forint kifizetését nem sokan engedhetik meg maguknak.
Ezzel a cikksorozattal nem az otthonszülés mellett - de ellene sem volt szándékom 'kampányolni'. Szerettem volna megérteni, hogy miért fontos ez a XXI. századi nőknek. Még gondolkodom rajta. A lehetőségnek viszont őszintén örülök!
sztorma - 60+ Médiaműhely (2011. 06. 02.)
|
|
|
április 20. szombat,
Tivadar
